home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9524
/
NJSZT.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-11
|
10KB
|
142 lines
@VNJSZT kongresszus@N
@VSiófoki vélemények@N
Több mint hatszáz regisztrált résztvevôvel a Neumann
János Számítógéptudományi Társaság történetének eddigi
legnagyobb kongresszusát rendezte meg május utolsó napjaiban
Siófokon. Az 1979 óta háromévenként sorra kerülô, korábban
Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Pécsett és
Debrecenben megrendezett reprezentatív konferenciák célja a
hazai számítástechnika széleskörû áttekintése. A
hagyományokhoz híven a két és fél napos programot --
tizenkét szekció közel kétszáz elôadását -- plenáris ülések
fogták közre. A szekciók egy-egy témakört jártak körbe, így
ki-ki érdeklôdése szerint ülhetett be az államigazgatási,
országos méretû önkormányzati projektek; pénzügyi
intézmények információs rendszerei; integrált
vállalatirányítási rendszerek; középiskolai és felsôfokú
informatikai képzés; információs infrastruktúra; multimédia
-- mûvészeti alkalmazások; magyar eredetû kész szoftverek;
Hunix '95; irodaautomatizálás; programozási eszközök;
térinformatika; számítástechnika-történet elôadásblokkok
valamelyikére.
Az ünnepélyes megnyitón @KSima Dezsô,@N az NJSZT elnöke
elmondta, hogy a folyamatosan zajló átalakulásokból a
társaság sem vonhatja ki magát. Az új célok egyike a
szolgáltás, és ide tartoznak a kongresszusok is. A másik,
átalakulóban lévô terület a szakértôi társasági funkció,
végül igen fontos a szakmai érdekvédelem. @KHavass Miklós,@N az
NJSZT volt elnöke ""Párbeszéd Váci Mihállyal" címû
formabontó, zenés, verses elôadásában az informatikusok
hitvallását, feladatait, a világban elfoglalt helyét
fogalmazta meg, és azt a lehetôséget, amellyel
hozzájárulhatnak Magyarország felzárkózásához. @KDömölki
@KBálint,@N az NJSZT tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogyan
halad Európa az információs társadalom felé, és hogyan
tudunk ebbe a folyamatba bekapcsolódni. Végül a kongresszus
vendége volt @KPál László@N ipari és kereskedelmi miniszter, aki
a szakma kérdéseire igyekezett válaszolni.
Kedden este panelvitára került sor ""Milyen magyar
számítástechnika kell nekünk" címmel. @KStraub Elek,@N az IBM
Magyarország vezerigazgatója szerint több, jobb és drágább
számítástechnikára van szükségünk, @KBeck György,@N a Digital
Magyarország vezérigazgatója óva int attól, hogy a jelenlegi
szûkülô piacon értelmetlen árversenybe menjenek bele a
cégek. Az Idom képviselôi, @KAlex Dembitz@N elnök és @KGödri Ådám@N
arra hívták fel a figyelmet, hogy a fejlettebb országokban
egy komplex rendszer bevezetésénél egy rész a hardverre két
rész a szoftverre és négy rész a konzulensi díjra esô
költség. Itt élénk vita bontakozott ki, ugyanis a
hallgatóságból többek tapasztalata szerint a nyugati
konzulensek nem mindig értik meg pontosan a problémát, és
gyakran nem ismerik ki magukat a magyar viszonyok között.
@KLudmann Lajos,@N az ICL Magyarország vezérigazgatója úgy
gondolja, hogy a projektek sokszor azért akadoznak, mert az
egyes részfeladatoknak nincs felelôse. @KReszler Åkos@N a
Recognita Rt. vezérigazgatója azt tapasztalta, hogy
Magyarországon az olcsó munkaerô miatt az intézmények nem
érdekeltek abban, hogy számítástechnikai megoldást
válasszanak. Felhasználó szempontú, nyitott
számítástechnikát képzel el, ahol ""egymás megoldásaira
támaszkodunk". @KPrószéky Gábor@N (Morphologic) azt az idôt
várja, amikor a felhasználók valódi igényeik szerint
döntenek, és használják a már meglévô eszközöket. @KKürti
@KSándor@N kifejtette, hogy cége jól megél a zûrzavarból, ám azt
tanácsolja, hogy gazdaságosabb és kényelmesebb megelôzni
azt, hogy adatmentô szolgáltatásukat igénybe kelljen venni.
Szerdán, a déli órákban plenáris üléssel, majd @KVámos
@KTibor,@N a Neumann Társaság tiszteletbeli elnöke
összefoglalójával zárult a kongresszus.
A konferencia egész ideje alatt az IBM szolgáltatásaként
egy e-mail termet használhattak a résztvevôk, amely Internet
kapcsolatot biztosított, a Digital Magyarország
támogatásával pedig egy hipertext-alapú, többterminálos
lekérdezhetô konferenciainformációs rendszert készítettek a
rendezôk.
Mint minden évben, idén is ez alkalomból adták át a
szakmai kitüntetéseket. Éppen húsz éve alapították a Neumann
János- díjat azok számára, akik az NJSZT-ben eredményesen
dolgoztak a számítástechnikai kultúra kialakításában,
jelentôs eredményeket értek el a társadalom
informatizálásában. Az évrôl évre kiosztott díjat ezúttal
@KBottka Sándor,@N az OMFB elnökhelyettese és @KHerdon Miklós,@N az
NJSZT egyik alelnöke, a Debreceni Agrártudományi Egyetem
Informatikai Központjának vezetôje, egy térinformatikai
oktatóbázist létrehozó FEFA projekt egyik megvalósítója
kapta.
1979-ben alapította a Kalmár László-díjat az NJSZT azok
számára, akik a számítástechnika alkalmazása terén kimagasló
tudományos eredményeket értek el. Ebben az évben a
díjazottak piaci versenyben érdekelt cégek elsô emberei, a
gyakorlati tudományt képviselik. A @KKürti János@N és @KKürti
@KSándor@N testvérpár az adatmentés területén végzett
tevékenységükért kapták a kitüntetést, és, amint mondták,
mindaddig nem maradnak munka nélkül, amíg hiszünk a gyártók
túlzó ígéreteinek, és nem teszünk meg mindent magunk is
adataink biztonsága, mentése érdekében.
Kalmár díjas lett az idén @KBojár Gábor,@N a Graphisoft
alapítója és elnöke is. Cége 1987 óta a legnagyobb magyar
szoftverexportôr, az Archicad építészeti tervezôprogramot
több mint hatvan országban használják. Bojár Gábor eddigi
tapassztalatain alapuló tanácsa, hogy a külföldi
befektetôknek ne az olcsó munkaerôt hangsúlyozzuk -- ezzel
ugyanis a távol- keleti kínálathoz képest nem vagyunk
versenyképesek --, hanem a világszerte elismert mûszaki
kultúránkra, szellemi tôkénkre hivatkozzunk (amit sajnos
gyakran nem tudunk üzleti sikerre váltani). Ugyancsak
biztatás a többi vállalkozás számára, hogy napjainkra
megszûntek a nemzeti piacok, a globális jelenlét idôszaka
következik. Hálózatokon minden és mindenki elérhetô, így
megszûnt a fizikai jelenlét fontossága is, végül pedig nô a
kereslet, a speciális alkalmazásokra, erre pedig
felkészültek a magyar szakemberek.
Számítógépes nyelvi kutatásokra és
alkalmazásfejlesztésre szakosodott az idei Kalmár-díjasok
közül Prószéky Gábor, a Helyes-e? helyesírás-ellenôrzô, a
Helyesel automatikus elválasztó és egyéb nyelvi programokat
kifejlesztô Morphologic ügyvezetô igazgatója. A Morphologic
jelenleg az Európai Unió négy projektjének együttmûködô
partnere. A nyelvi bezártság tévhitének eloszlatását
segítheti az a tény, hogy a magyar fejlesztésû nyelvészeti
programcsomagot megvásárolta többek között a Microsoft és a
Lotus, mert a termékfejlesztést kísérô alapkutatások
eredményeinek segítségével további nyelvek (lengyel, német,
román) gépi leírása is megoldható.
A harmadik elismerés a Tarján Dezsô-díj, amelyet a
számítástechnikai kultúra terjesztésének terén elért
eredményekért lehet elnyerni. Ebben az esztendôben @KHubert
@KTibor,@N a Kvassay Jenô Mûszaki Szakközépiskola oktatója
nyerte el, akinek nevéhez számítástechnikai táborok és
népszerû tankönyvek kapcsolódnak, valamint @KMerész Éva,@N a
Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanára,
többek között az erdélyi magyar számítástechnika-oktatók
közösségének nyújtott szakmai segítségért.
Végül a külföldiek számára alapított Neumann diplomát
kapta @KAndy Grove,@N az Intel magyar származású elnöke, aki
személyesen ugyan nem tudott eljönni, ám videofilmen
keresztül és kollegája szavaival is megköszönte a
kitüntetést.
@KSzekeres Zsuzsa@N